Kívülről nem sok minden történt a Mégane-nal, de dízelfronton a Renault annyira rákapcsolt, hogy nagyon kapaszkodnia kell a TDI-k és HDi-k gyártóinak.

Három ujjunkon megszámolhatjuk, mi változott elöl A 106 lóerős új 1.5 dCi spórol helyettünk, városban 5,8 liter körül fogyasztott 225 lóerős az F1-es vébégyőzelmek tiszteletére kiadott Mégane RS Kapcsolódó cikkek: Utcán a Mégane Trophy Új dízelek a Mégane-ban Váltás az élen Újságíróként két dolgot mindenképp tisztelek a Renault-ban. 1: alapmodelleket is beállítanak tesztautónak, nem csak irreálisan felextrázott kocsikat. 2: nem félnek konkrét darabszámokat megadni a várható értékesítésekre. Ez azért bátor lépés, mert van minek utánaszámolni, ha eltelik pár év. A Volkswagen nem is megy bele ilyesmibe, ők például azt sem közlik, hogy a töméntelen Golfból mennyi a Golf Plus. A sajtó így biztos nem arról fog cikkezni, hogy a Golf V gyengébben fogy a vártnál. A kettő együtt nagyon jól szalad, legyen ez elég a firkászoknak. A Renault viszont 2002 őszén megmondta, hogy 7 év alatt 5 millió autót akarnak eladni a Mégane család tagjaiból. Eddig úgy tűnik, hogy az önbizalmát igazolja a piac. Egyrészt az eddigi 1,5 millió Mégane-nal és 900 000 Scénic-kel időarányosan hozzák a célt, másrészt a vegyesen fogadott farrész ellenére az autó nem jutott pokolra, sőt. A siker egyik oka, hogy az autóvásárlók legnagyobb része kényszerűen belebotlik a kétféle Scénic-be és az ötféle Mégane-ba. A Mégane-ból van külön karosszériaváltozat a kupé-kabriót, kombit vagy limuzint keresőknek, de világszinten a legnagyobb darabszámot a 3 és 5 ajtósok hozzák. Hazánkban a limuzin a legnépszerűbb. Szemből három ujjunkon meg tudjuk számolni a módosított elemeket: új a fényszóró, a lökhárító és a hűtőrács. Hátul ehhez két ujjunk is elég, itt a sajtóanyag is csak a lámpát említi, illetve a Renault típusjelzést a csomagtérfedél jobb alsó sarkában. A benzinesek között nincs változás. A 98 lóerős 1.4-től 112, 135, és 163 lóerős lépcsőkön át jutunk el a 225 lóerős erőgépig a Mégane Renault Sportban. A két Forma-1-es világbajnoki cím örömére a sportmodellből a Renault kihozott egy fekete felnis, kizárólag alpesi kékben rendelhető limitált szériát, átdolgozott hátsó futóművel és Forma-1 matricával a lökhárítón. Eddig is erős volt a dízel kínálat, de a modellfrissítéssel megjelenik egy új motor, a többin pedig faragtak egy kicsit a francia mérnökök két adag csiga és büdössajt között. Az eddig 120 lóerős 1.9 dCi 130 lóerőre táltosodott, de ennél fontosabb a szériában adott részecskeszűrő és az extraként rendelhető négyfokozatú automata váltó. A dízelek mellől eddig hiányzott az automata.

Könnyebben leolvashatók a műszerek az új skálázással Itthon márciustól kapható az átdolgozott modell Rakodóhelyekben és kényelemben továbbra is menő a Mégane Az itthon is keresett 1.5 dCi mindkét kivitelben megerősödött. A dízel alapmodell 86 lóerős lett, 200 Nm-es nyomatéka 15-tel több az elődénél. A 106 lóerős dízelmotor ezentúl a kupé-kabrióhoz is megrendelhető és 200 helyett 240 Nm-es nyomatékot ad le. Vadonatúj a 150 lóerős 2.0 dCi, amely a Lagunában és később Nissan modellekben is megtalálható lesz. A maximális nyomaték 340 Nm, a gyári átlagfogyasztás mindössze 5,4 liter/100 km a ferdehátú Mégane esetében. Ebbe az új motorba a Renault mindent beleadott, ráadásul van belőle egy még többet tudó, 177 lóerős kivitel, de ezt a gyár fenntartja a Lagunának. Kétféle dízelt vezettünk a menetpróbán, elsőként a 2.0 dCi-t. A gyári adatok szerint ez ma a kategória legtakarékosabb és legjobb gyorsulást (0-100: 8,7 s) biztosító motorja, de menet közben főleg a csendessége kiemelkedő. Se zaj, se rezgés nem utal a dízelüzemre, csak az öblös nyomaték 1500-as fordulattól, majd az erődemonstráció 2000-től. Az új motor igazán kivágja a rezet, de sokkal kevesebb pénzért is lehet remek dízelt találni a Mégane-hoz. Házon belül nálam a 106 lóerős 1.5 dCi a favorit, amely kis méretéhez képest nagy teljesítménye ellenére is teljesen harmonikus motor. Csendesen jár és nem kell a kuplunggal alájátszani elindulásnál, kis fordulaton is szépen húz. Jórészt városban, sokat gyorsítva-lassítva 5,8 literes fogyasztás jött ki a fedélzeti számítógép szerint. Nagyon jó megoldás a hatfokozatú kézi váltó, amely könnyen jár és főleg alapáron benne van az autóban. A kormányzás viszont az átdolgozás ellenére továbbra is műanyag érzést kelt, nem túl precíz. A Mégane-ban az a jó, hogy az utasokat nem szükséges rossznak tekintették a tervezők, hanem az autó mindenestül értünk van. Értünk van az ezernyi rakodóhellyel, a kényelmes ülésekkel, a könnyebben leolvasható új műszerskálázással, a dízelek csendjével, erejével és takarékosságával. És természetesen az autó biztonságával, benne az összesen 10 légzsákkal, amiből a hátsó oldallégzsákok persze felárasak, míg üléslégzsákokat a háromajtós és a kupé-kabrió kap. Itthon az átdolgozott Mégane márciustól lesz megvásárolható, de még nem tudjuk, hogy pontosan mennyibe fog kerülni.